A kis teázónknak van egy fedett terasza, ahol a vendégek a hűvösebb hónapokban is szívesen üldögélnek egy kanna fűszeres tea mellett. Az udvart hársfák és egy öreg vadgesztenye veszi körül, ami tavasszal gyönyörű, ősszel viszont megállás nélkül szórja a levelet. Reggelente seprűvel estem neki a teraszdeszkának, mire kinyitottunk, és mire a végére értem, az elejére már új levél hullott. Olyan volt, mint a homokszórás a tengerparton: sosem lesz vége.
Egy hűvös októberi reggelen a szomszéd, aki a kerítés túloldalán lakik, épp a saját udvarát takarította, és átszólt nekem. „Mondd, te miért gyötröd magad seprűvel? Vegyél már egy rendes fúvót, fél óra alatt kész vagy.” Igaza volt, és kicsit szégyelltem is magam, hogy ennyi ideig csináltam kézzel, mint nagyanyám idejében. Aznap, miután bezártunk, leültem, és elkezdtem utánanézni a gépeknek.
A szomszéd a saját tapasztalatait osztotta meg, és sok mindenre felhívta a figyelmemet, amire magamtól nem gondoltam volna. Elmondta, hogy a vezetékes elektromos gép olcsóbb, de a kábel folyton útban van, ha messzebb kell menni a konnektortól. Az akkumulátoros darab kényelmesebb, csendesebb, viszont figyelni kell a töltöttségre, és nagyobb területnél kell hozzá tartalék akku. A benzinmotoros gép a legerősebb, ezt nagyobb területre vagy nedves, letapadt avarhoz ajánlotta, cserébe hangosabb. Nekünk a terasz és a hozzá tartozó kis udvar miatt a csendes, könnyen kezelhető megoldás tűnt logikusnak, hogy ne zavarjuk a teázó vendégeit a reggeli kávé mellett. Illetve azzal is segített, hogy figyelmembe ajánlotta a peterlancfuresz.hu-t.
Sok márkanév felmerült a keresgélés közben, és az al-ko lombfúvó is köztük volt, mert a kertészeti boltokban gyakran emlegetik ezt a nevet. Megtanultam, hogy nem a márka logója a lényeg, hanem a teljesítmény, a zajszint és az, hogy a gép a mi területünk méretéhez illik-e. Az al-ko lombfúvó kategóriájában is a légteljesítmény és a kényelem dönt, ugyanúgy, mint bármelyik másiknál. A köbméter per óra adat mondja meg, mennyi levegőt mozgat, a sebesség pedig azt, milyen messzire fújja a levelet. Egy teázó udvarához nem a legbrutálisabb gép kell, hanem a kiszámítható, halk és megbízható.
Az is sokat számított, hogy a vendégeink jó része kifejezetten a nyugalom miatt jár hozzánk. Reggelente csendben olvasnak, beszélgetnek, néhányan dolgoznak a laptopjukon a tea mellett. Egy üvöltő, füstös gép pillanatok alatt elriasztaná őket, ezért a zajszint nálam nem mellékes szempont volt, hanem szinte a legfontosabb. Emiatt hajlottam az akkumulátoros megoldás felé, amely halk, nem büdös, és reggel, nyitás előtt is használhatom anélkül, hogy felverném a környéket. A szomszéd is megerősítette, hogy egy lakott utcában az akkumulátoros gép a legbékésebb választás, amiből szerencsére szép számban akadt választék a webshopban.
Amikor összeállt a fejemben, mit keresek, az al-ko lombfúvó típusú gépeket a Péter Láncfűrész lombfúvó-kínálatában néztem tehát meg. Itt egy helyen láttam az elektromos, az akkumulátoros és a benzinmotoros gépeket, mindegyiknél pontos műszaki adatokkal, így nem kellett külön oldalakat összevetnem. Az tetszett, hogy saját fotókkal és bemutató videókkal segítenek eldönteni, melyik való a mi udvarunkhoz, így nem vaktában rendeltem, hanem mozgás közben láttam előre a gépet.
Néhány hét után meg is érkezett a gép, és a szomszédnak tényleg igaza lett. Az a munka, ami seprűvel háromnegyed óra volt, most pár perc, és a derekam sem tiltakozik utána. Az első reggel, amikor kipróbáltam, alig akartam elhinni, hogy ennyi év seprűzgetés után ilyen egyszerű lett a takarítás. A vendégek tiszta teraszra érkeznek, a levél a komposztba megy, én pedig azzal foglalkozom, ami igazán fontos: a teák kikeverésével és a kiszolgálással. A peterlancfuresz.hu azért maradt meg a fejemben, mert átlátható volt a kínálat, és nem éreztem, hogy bármit rám akarnának sózni. A szomszéd egyetlen mondata indította el az egészet, és máig hálás vagyok érte, valahányszor kinyitom a teázót.